dotcomwebdesign.com

 

Jászó

(12 km)



Jászó a Kassai-medence délnyugati részében található, északra Szepsitől tehát a középkori "régi szepesi út" mentén, amely kereskedelmi útvonalként szolgált és a szomolnoki hegyekbe, majd a Szepességbe vezetett. A gótikus plébániatemplom domboldalon áll. Jászó terv nélkül növekedett, és a patak mentén terjeszkedett tovább. A barlangban felfedezett őslénytani és régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy ez a terület - bár nem folyamatosan - az őskőkortól kezdve lakott volt, és az ókor folyamán virágzó kultúráknak adott otthont.
A premontrei rend katalógusaibólmegtudhatjuk, hogy a Jászói monostornak még 1170 előtt létre kellett jönnie. A monostor építését 1255 után fejezték be.
A kereskedelmi út mentén elterülő Jászó település előnyös fekvése, valamint a természet gazdagsága ahhoz vezetett, hogy a premontrei konvent székhelyéül választották, mely hosszú időn keresztül hatással volt a környék egész életére.
A növekvő Jászó 1290-ben két részre oszlott. A Bódva folyó jobb partján létrejött Jászóváralja - ahol feltehetőleg a kolostor személyzete lakott -, a bal partján pedig maga Jászó, ahol a kézművesek és a kereskedők összpontosultak. 1394-ben Jászó évenkénti vásár megtartására szóló jogot kapott.
A lakosság főleg mezőgazdasággal és bányászattal foglalkozott, kismértékben fazekasmesterséggel és fuvarossággal. A helyi bányákban a nemesfémeken kívül vasat, ólmot és rezet is bányásztak.

Az Omodék vereségével végződó rozgonyi csata után, 1312-ben, Károly Róbert király, a jászói konventtel való megegyezése alapján a Jászói-szikla északkeleti szélén egy várat építtetett fel. Gondját a palatínusra bízta.1458-ban a jászói várat Rozgonyi Sebestyén vezetésével a királyi hadsereg foglalta el. A vár a Jászói-barlang fölött, egy mészkőszikla tetején állt, nem lett felújítva, ma már csak néhány romos szikla tanúskodik egykori dicsőségéról.

A Jászói-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Gazdag cseppkődíszítéséről, érdekes sziklaalakzatairól, járatainak többszintes kifejlődéséről, fajgazdag denevéreiről, régészeti leleteiről és figyelemfelkeltő történelméről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült. A barlang legrégibb része a Régi-terem ( 60 m hosszú, 30 m széles és 10 m magas ), melyben egy hatalmas 6 m magas cseppkőoszlop található, az aljának átmérője 8 m kerülete pedig 28 m. Legérdekesebb a Denevérek terme. Télen ugyanis a denevérek hajléka szokott lenni. Szlovákiában 24 különféle denevér él, és a legutolsó felmérések szerint a barlangban ebből 12 fajta található.

Tartalom: