dotcomwebdesign.com

 

Kassa

(30 km)




Kassa környéke, a Hernád völgye ősidők óta lakott hely. Lakták a germánok, a hunok és a szarmaták. Árpád népe, magyarok és kabarok, Bors és Aba nemzettségei, közvetlenül a honfoglalás után megszállták a vidéket. Első fennmaradt írásos említése 1230-ból való: villa Cassa. A települést 1241-ben feldúlták a tatárok, ezt követően szász és flamand hospesek telepedtek le, királyi tulajdonú város lett. 1312-ben a közelben zajlott a híres rozgonyi csata, ahol Károly Róbert seregei legyőzték az Amadék és Csák Máté csapatait. 1347-től szabad királyi város. 1440-1462 között a husziták uralták a környéket, ekkor érkeztek a vidékre a lengyel és ruszin pásztor telepesek. Mohács után váltakozva hol az erdélyi fejedelmeké, hol a császáriaké. Bocskai István, Bethlen Gábor, Thökölyi Imre és a Rákócziak is igyekeztek megtartani a fontos várost. 1606-ban itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. / A 15-17. századokban a városban még többségében németek laktak, ám a reformáció hívei, ezért nem igazán kedvelték a katolikus habsburgokat./ 1703-tól II. Rákóczi Ferenc egyik központja, csak 1711-ben kerül a császáriak kezére.  1706-ban innen kergették a kurucok a Tiszáig a labancokat. 1848-ban a szabadságharc híres zászlóalja volt a kassai vörös sipkásoké. 1848 december 11-én elfoglalták az osztrákok, de már 1849 február 9-én visszavette Görgey.
1918 decemberében cseh légionisták szállták meg. 1919-ben a magyar "vörös hadsereg" visszafoglalta, majd a Vyx jegyzék aláírása után kiürítette. A Kelet-Felvidéki magyar központ 1920-tól a mesterségesen kreált Csehszlovákia része lett. 1910-ben 42.211 lakosának túlnyomó többsége, 33.350 magyar volt. 6.547 szlovák 3.189 német lakott még a városban.

Kassa látnivalói a főtéren és környékén találhatók. Legnagyobb műemléke a háromhajós, gótikus Szent Erzsébet székesegyház, amely egy előző templom helyén épült 1378-1520 között. 1878-1896 között Steindl Imre tervei szerint restaurálták. A dóm altemplomában temették el 1906-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem Rodostóból hazahozott hamvait. A márványkoporsót nemzeti szín szalagos koszorúk borítják. Itt nyugszanak Zrínyi Ilona és másik fia, József, valamint Bercsényi Miklós és felesége hamvai is. Az Orbán torony 1628-ban épült. A premontrei templomot és kolostort Báthory Zsófia, II. Rákóczi György özvegye építtette 1684-ben, korai barokk stílusban. Ferences temploma a 14. század végén épült gótikus stílusban, de átépítése során barokk-copf stílusú lett. Az eklektikus Állami Színház 1899-ben épült. A Hóhér bástya az eredeti, középkori városvédőfalból maradt meg. A Miklós börtön Kassa legrégebbről megmaradt épülete, 1618-tól 1909-ig városi börtönnek használták, két koragótikus lakóház összeépítésével jött létre, múzeum. Mellette van a Rodostói Ház, II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói lakóhelyének, ebédlő épületének mása. Múzeumában az eredeti, Törökországból hazahozott berendezési tárgyakkal. Kertjében áll immár, 2007-től, Győrfi Sándor karcagi szobrászművész által készített Rákóczi szobor.

Tartalom: